Ételintolerancia vizsgálat
Igen gyakori, hogy a beteg panaszai a negatív leletek ellenére sem szűnnek meg. A tünetek hátterében gyakran a krónikus élelmiszer-érzékenység, az IgG-mediált ételintolerancia áll.
Az étel intolerancia tünetei az adott étel elfogyasztása után csak néhány nap, esetleg néhány hét késéssel jelennek meg, - mint pl. általános levertség, súlyproblémák, fáradékonyság, fejfájás, szisztémás gyulladások, gyomor- és bélrendszeri panaszok.
Ha a bélfal bizonyos szakaszai károsodnak, egyes ételek nem bomlanak le teljes mértékben. Ennek következményeként a károsodott bélfalon keresztül "nem oda való" fehérjék kerülnek a keringésbe. Ezeket a szervezet "ellenséges behatolóknak" tekinti és az immunrendszer segítségével védekezik ellenük. A szervezet a behatoló idegen fehérjére szabott, specifikus IgG típusú ellenanyagot termel, amely megjelenik a vérben, hozzákapcsolódik a behatolóhoz és ezzel semlegesíti, ártalmatlanná teszi azt. A behatoló fehérjék (antigének) és a támadó IgG kapcsolódásából létrejött immunkomplexek - bonyolult folyamatok eredményeképpen - előidézhetik az ételintoleranciát és a kapcsolódó tüneteket.
Ez a folyamat más, mint a táplálék allergia, amely a lakosság néhány (2-5%) százalékát érinti, és az étel elfogyasztását követően rövid időn belül okoz heves tüneteket. Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója, olyan anyagokra, amelyek az egészséges embernél semmilyen reakciót nem keltenek. A klasszikus allergia elsődleges oka az immunreakció, amelyben hízósejtek és IgE antitestek vesznek részt. Kevésbé ismert, hogy az ételintolerancia sokkal gyakoribb, mint az ételallergia: a népesség kb. 15-30%-a szenved az ételintolerancia okozta tünetekben.
Az ételintolerancia gyulladásos folyamata lassú, elhúzódó és lappangó tüneteket eredményez. Egy hazai felmérés adatai alapján az ételintolerancia által érintett betegek csaknem fele rendszertelenül jelentkező emésztőszervi panaszoktól (gyomor-és hasi görcsök, hányinger, hasmenés, székrekedés) és mintegy harmada bőrelváltozásoktól (bőrpír, kiütés, ekcéma) szenved.
A fentiek mellett figyelemre méltó gyakorisággal fordulnak elő olyan, az életminőséget rontó problémák (fejfájás, álmatlanság, depresszió), melyek hátterében a leggondosabb kivizsgálás sem talál ismert, gyógyszerrel kezelhető betegséget. Ezzel ellentétben az ételallergia - IgE típusú ellenanyag termelődés - hirtelen kialakuló leggyakoribb tünetei a csalánkiütés, a testszerte jelentkező vizenyő. Életet veszélyeztető gége vizenyő is kísérheti.
30, vagy akár 120 különféle élelmiszer fehérjéire meglévő ételérzékenység (ételintolerancia) kimutatására is lehetőség van egyetlen vérvétellel. A kivizsgálás azonban a nagyon általános tünetek miatt nem az ételintolerancia vizsgálatával kezdődik, hanem gyakoribb belszervi elváltozást is adó betegségek vizsgálatából, szerencsés esetben azok kizárásából áll. Számos szakterület orvosainak jelent diagnosztikus segítséget, a betegek számára gyógyulási lehetőséget az ételintolerancia vizsgálata és kezelése.
Hazai előadók beszámolóiban a szokványos terápiára nem megfelelően reagáló kórállapotok kiegészítő kezelését jelentette az ételintolerancia felismerést követő diéta. Speciális diétával időszakosan, gyakran azonban a diétát hosszútávon alkalmazva a tünetek javulást mutattak vagy megszűntek. Kiemelendő például egy hazai gyermekideggyógyász beszámolója, aki már évek óta eredményesen kezel ételintolerancia diétáztatásával olyan epilepsziás gyermekeket, akiknél a szokványos epilepsziakezelés nem kellő hatású. Diétával kiegészítve a klinikai javulás eredményesebb volt az epilepszia kezelésében.
Forrás: www.bhc.hu